Kísérje figyelemmel a regisztált álláskeresők számát a régiókban
Működő vállalkozások megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint
Nyírbátorban az ipar szerepe kiemeltnek tekinthető mind az önkormányzati költségvetés stabilizálása (iparűzési adóból származó bevételek), mind a foglalkoztatás szempontjából. A mezőgazdasági feldolgozóipari kapacitások aránya kiemelkedő, emellett nagy jelentőséggel bír a gépgyártás és a fafeldolgozó is. Az ipari tevékenység egyik fő helyszíne a 2005-ben létrehozott Ipari Park, amely a 471. számú főút mellett fekszik. A szállítási és logisztikai feltételeket segíti vasúti kapcsolata. A jelenleg 77,9 hektár nagyságú, de bővítés előtt álló zöldmezős iparterület közművesített, jelenleg beépítettsége 85 %-os, 25 vállalkozásnak ad helyet. Az Ipari Parkon kívül a város másik gazdasági centruma a déli iparterület.
Az üzleti szolgáltatások terén Nyírbátor adottságai az Inkubátorház és Szolgáltató Központ 2011-es átadásával, és a 2019-ben elindult helyi egyetemi közösségi képzőközpont létrehozásával jelentős mértékben bővültek. A Központok célja, hogy a térségben rejlő innovációs lehetőségeket működő vállalkozássá, illetve termékké fejlessze, üzleti alapokra helyezze, valamint az Ipari Parkban működő, újonnan betelepülő kezdő vagy új, fejlődési szakaszba lépő mikro- és kisvállalkozások növekedési pályára állását elősegítse.
Nyírbátor a szabad vállalkozási zónák létrehozásának és működésének, valamint a kedvezmények igénybevételének szabályairól szóló 27/2013. (II. 12.) Korm. rendelet alapján szabad vállalkozási zónává kijelölt település, ami elsősorban foglalkoztatás-bővítésre irányuló többletforrásokat jelenthet a város és az itt működő vállalkozások számára.
Ez amiatt is fontos, mert Nyírbátor egyik jelentős munkaerő-piaci problémája a nyilvántartott álláskeresők magas száma és aránya. 2008 és 2011 között ezek az értékek folyamatos emelkedést mutattak, elsősorban a gazdasági válság miatt, azonban az elmúlt években a gazdasági helyzet általános javulásának köszönhetően pozitív változások kezdődtek. A tartós munkanélküliek elhelyezkedési esélye igen alacsony, esetükben a munkanélküli státuszt gyakran az inaktivitásba vonulás követi – ezt próbálja megelőzni az önkormányzat számos európai uniós programmal, és az esély a jövőért elnevezésű saját programmal.
Fontos versenyképességi tényező a népesség iskolai végzettsége, mivel ez alapvetően befolyásolja egy város munkaerő-kínálatát. A lakosság iskolai végzettsége összességében elmarad az országos átlagtól, azonban a megyei értékekhez képest kedvezőbb a helyzet. A tendenciák egyértelműen pozitívak, leginkább az érettségivel rendelkezők aránya emelkedett, de a hátrányos helyzetűek körében még mindig jelentős lemaradás tapasztalható ezen a téren. A városban megszerezhető szakképzettségek egy része nem felel meg a Nyírbátorban működő vagy letelepedni szándékozó vállalkozások profiljának. Az önkormányzat szorosan együttműködik a középiskolák fenntartóival és a Nyírbátori Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztályával annak érdekében, hogy a munkaerő-kínálat minél jobban igazodjon a jelenlegi és potenciális munkaadók elvárásaihoz.
A Szatmár megyei munkaerő-piaci folyamatokat vizsgálva a következőket állapíthatjuk meg:
Az egy főre jutó GDP megyei rangsorában Szatmár megye és Nagykároly a román középmezőnyben helyezkedik el.
A megyeszékhelyen túl kiemelkedő jelentősége van Nagykároly megyei jogú városnak is. Számos turisztikai látványossága mellett a városnak gazdasági szerepe is van a megye életében – legfontosabb üzemei a vegyipar, gépgyártás, bútorgyártás, takarmánygyártás, valamint autóalkatrész-gyártással foglalkoznak.
Nagykároly stratégiailag kedvező helyen fekszik, hiszen közel van a magyar és az ukrán határhoz is, így a 22 hektáros ipari parkjának elérhetősége is kedvező.
Szatmár megye tíz legnagyobb éves forgalommal rendelkező vállalkozásai közül több a megyeszékhelyhez, Szatmárnémetihez, illetve Nagykárolyhoz köthető.
A szakmai és felnőttképzések infrastrukturájának köszönhetően javulnak a térségben élő és/vagy dolgozók munkaerő képességei és készségei. A potenciális és új munkavállalók versenyképes tudással és kompetenciákkal rendelkeznek, amely csökkenti a vállalkozások folyamatos munkaerőhiányát. A vállalkozások és egyéb munkaadók megtalálhatják ideális munkavállalóikat a határ mindkét oldalán, azonban az a tény, hogy Románia még nem tartozik a schengeni övezethez, nehezíti az ingázást a határon keresztül.
Nagykároly és Nyírbátor gazdasági és foglalkoztatási szerkezetét tekintve hasonló trendek figyelhetők meg. Ezen hasonlóságokból adódóan a munkaerőpiacon és a gazdasági fejlődés ütemében tapasztalható problémáik is azonosak.